Sok esetben mondjuk, hogy a ’44-es időket idézi egy-egy dolog. De valójában, ha jobban megnézzük a történéseket még régebbre megy vissza Magyarország. Mai hazánk sok mértékben hasonlít a dualizmusra, a Horthy-korszakra és a Rákosi-korszakra. De vajon tényleg ennyire ismétlődne a magyar történelem?! Vajon ennyire vágynak egyesek vissza azokba az időkbe?! Miért jó, hogy feladjuk az elmúlt száz év véres szenvedéseit, az általuk kiharcolt szabadságot és demokráciát?! Újra olyan évtizedeket akarunk, amikor magyarok gyilkolnak magyarokat?!
Hogy ne messziről kezdjem. Zuglóban Papcsák Ferenc Tisza István szobrot avatott, ahol azt mondta "példaként állítható a felnövekvő és feltörekvő generációk elé". Nos szép példát akar mutatni Papcsák Úr a zuglói gyerekeknek. A szobor avatásának időpontja is szép, 1 hónap híján a kerek 100. évfordulón lett volna. Gróf Tisza István 1912. május 22-én lett házelnök, másnap százezres tömegtüntetés vette kezdetét a palament előtt. A rendőri erők mellé kirendelték a katonaságot is és brutálisan szétverték a tüntetést, ami halálos áldozatokat is követelt. Akik a 2006-os mtv ostromot sohasem látott borzalmas időnek tartja, azok megfeledkeznek 1912. május 23.-ról, ami 8-10-szer akkora volt és nem kiégett autók voltak, hanem feldöntött és felgyújtott villamosok.
Ez aztán a szép példa, amit a gyerekeknek követniük kell. Nem beszélve az erőszakkal feloszlatott 1904-es országos vasúti sztrájkokról. Ha Gaskó "Bölény"István Tisza idejében szervezett volna politikai sztrájkokat, mint pár éve, mostanra már egy hideg, nyirkos tömlöc alján lenne, feltéve ha Tisza életben hagyja. Vagy ott volt a Bihar vármegyében a gazdatüntetések. Nem hogy a fővárosba nem jutottak el állami "traktorokkal", a megyéből nem jutottak ki élve. A drága Tisza úr, szokásához híven, ezt a konfliktus is brutális módszerekkel oldotta meg. Agyonlövette/verette a tüntetőket, harminchárom halálos áldozatot és több, mint száz sebesültet hagyott maga után.
Gyerekek jól figyeljetek, Papcsák Úr szerint ez a követendő példa! Ha vitád van a másikkal, lődd agyon és kész, mert ez a Zuglóiak jelképe Papcsák Ferenc szerint. Gratulálok!
De Kövér Házelnök Úr is tanult Tiszától szépen. Ugyanis Tisza volt az, aki igyekezett az ellenzéket ellehetetleníteni a parlamentben, minő meglepő a házszabályok módosításával. Valamint ekkoriban vált szokássá az ellenzék ellen a rendőri erő alkalmazása is. Azon rendőri erőket, amelyek a parlamentben az ellenzék erőszakos elhallgattatását szolgálja, ma új hívjuk Házőrség, a feladatuk változatlan.
Valamint nem új az sem, hogy a parlament gyorsítva tárgyal ügyeket, nem hagyva időt az ellenérvek felhozatalára, a tiltakozásra. 1904. november 15., előterjesztés a házszabályok módosítására. A javaslat azt tartalmazta, minő meglepő módon, hogy az egyes törvények elfogadását már nem lehetett időhúzó felszólalásokkal lassítani, illetve az obstruáló képviselőket indokolt esetben akár karhatalmi erővel is ki lehetett vezettetni a teremből. November 18.-án már szavaztak is a benyújtott indítványról, ez volt a híres zsebkendőszavazás. Egy zsebkendőt lengetettek meg, hogy most kell szavazni és csendben gyorsan le is szavaztatták a parlamentet, a beadványt elfogadottnak tekintették, majd berekesztették az ülésszakot és december 13-ig elnapolták. Másnap, november 19-én megalakult az ellenzéki választási szövetség. Ejha akkoriban nem tökölődtek hónapokig, hogy kié legyen a bársonyszék. A teljes parlamenti baloldali és több nem parlamenti párt/szervezet, egyetlen, egységes választási koalícióba tömörült, Szövetkezett Ellenzék néven.
Hogy mennyi párhuzam van a mostani történések és a múlt között. Csak annyi a különbség, hogy az azóta eltelt időben volt két önkényuralmi rendszer is, melyekből a mostani kormány előszeretettek csemegéz.
A karhatalmi ’erőszak’ a Rákosi kort idézi, mikor a cél a megfélemlítés volt, az elhurcolások. Manapság ezt önkéntes katasztrófavédelmi szolgálatnak nevezik. Amikor a vezetés kijelöli az embereket, akiket elvisznek ’kiképzésre’, majd utána bármikor elvihető az illető ’gyakorlatozni’. Több kisebb településről is érkezett tavaly hír, hogy így törték meg azokat, akik zúgolódtak az önkormányzat ellen. A másik hatásos fegyver a közmunkaprogram és az új szociális rendszer. A szegények százezreit tartják úgymond rövid pórázon. Ha egyáltalán akar élni, akkor engedelmeskedik, különben mindét elveszik.
A Horthy-korszakból pedig a király nélküli királyság, ami felé tartunk. És ami már megmutatkozott a hóhelyzetkor is. Ha a helytartó nincs idehaza, akkor nincs semmi. Valamint a vallások ilyen erőteljes szabályozása, egy-egy vallások előtérbe helyezése, és szinte kötelezővé nyilvánítása, az teljes egészében ezt a korszakot idézi.
Mikor egyre több helyen bízzák a gyermekek nevelését az egyházra, ha akarják, ha nem. Mikor kötelező a hittan, vagy ha nagyon nem akarják, akkor a vallásos, nőverős, erőszakos erkölcsöt kell tanulniuk. Mikor eltörlik az alkotmányosságot és olyan alaptörvényt alkotnak, melyben nem csak ez a vallási fanatizmus jelenik meg, de kijelöli a feudális értékekhez és korhoz való visszavágyódást és visszatérést. Nem beszélve arról, hogy kimondták több százezer magyar kollektív bűnösségét is, mikor az alaptörvényben rögzítették, hogy ők mindannyian felelősek a kommunizmusért, függetlenül attól, hogy éltek-e egyáltalán akkor, vagy hogy részt vettek-e benne. Pártszimpátia alapján mondták ki mindazokról, akik nem őket támogatják, hogy bűnösök.
Csak ennyivel zárnám:
1895. évi XLIII. törvénycikk
"1. § Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást, és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kivánalmainak korlátai között külsőképen is kifejezheti és gyakorolhatja. Senkit sem szabad törvényekbe vagy a közerkölcsiségbe nem ütköző vallási szertartás gyakorlásában akadályozni, avagy hitével nem egyező vallási cselekmény teljesitésre kényszeriteni."
Érdekességnek:
1903. évi VI. törvénycikk
"1. § A magyar korona országainak területén való tartózkodáshoz és utazáshoz, valamint az állam határán való átkeléshez útlevél rendszerint nem szükséges."
Nem is olyan régen, még teljes Schengeni Európában éltünk, legyen célunk, hogy újra egy szabad Európát valósítsunk meg, melynek Magyarország egy kiemelkedő tagja és védelmezője legyen.
